A méhek világa (More Than Honey)

Synergy Léböjt Filmajánló: A méhek világa

A filmről…

„Ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberek is követik majd őket.” (Albert Einstein)

Az elmúlt öt év során méhek milliói tűntek el a Föld színéről, látszólag megmagyarázhatatlan okokból. Ha a kis állatok radikális fogyása tovább folytatódik, az a bolygó egész élővilágára, így az emberiségére is hatással lesz: az általunk elfogyasztott élelmiszerek több mint harmada a méhek beporzásától függ.

Az Oscar-jelölt és a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon több díjjal kitüntetett Markus Imhoof nagyszabású természetfilmje lenyűgöző, soha nem látott felvételek segítségével mutatja be a méhek életét és a mi mindennapjainkra gyakorolt hatásukat. Imhoof a műfajban rendkívül magasnak számító, 2 millió eurós költségvetésből forgathatott, melynek minden fillére meglátszik a vásznon: a rendező stábjával bejárta az egész világot, és számtalan szakértőt megszólaltatva nem riadt vissza attól sem, hogy ellentmondó véleményeket ütköztessen egymással. (http://mozinezo.hu/filmek/a-mehek-vilaga-more-than-honey-2013.mozi)

A méhek világa egyszerre gyönyörű és elgondolkodtató, látványos dokumentumfilm minden korosztály számára. A méhek életét mutatja be kaptáron kívül és belül. Az erőteljes képi megjelenítés, az éles színek és a remek közelítés teszik olyan érdekessé, látványossá a filmet, mely minden bizonnyal odaláncolja a nézőt a képernyőhöz.

A film rávilágít arra, hogy milyen fontosak a méhek a világ és főleg az emberek számára, hiszen méhek nélkül az emberiség sem létezhetne jelenlegi formájában. A néző elé tárja a méhek belső életét a születéstől a szaporodáson keresztül a pusztulásig. Bemutatja, milyen képességei vannak a méheknek, mennyire okosak, hogyan kommunikálnak egymással és adják át az információkat, továbbá azt, hogyan él egy raj, mint egy nagy elő organizmus. Megtudhatjuk azt is, hogy az emberi tényező mennyiben befolyásolja a méhek életét és generációit, azt, hogyan állnak a méhészek a méheikhez, és hogy melyek azok a tényezők, melyek veszélyeztetik a méhcsaládokat.

Mindezt (a méhek és a méz útját) több nézőpontból láthatjuk. Az egyik ilyen egy idős bácsi története, aki a hegyek között, a természetben hagyományosan tartja a méheit és a lehető legkisebb mértékben avatkozik az életükbe. Egy másik nézőpont egy utazó méhész életén keresztül láttatja a méhek világát, aki nagytermelőnek számít a méziparban és a méhek életét teljes mértékben az ember irányítása alá vonta. Egy harmadik történetben egy amerikai méhész rávilágít a szelíd és a vadméhek közti különbségekre, illetve a tőlük származó méz minőségére.

A film bemutatja azokat a területeket Kínában, ahol a vegyi szennyeződéseknek köszönhetően már nincs méh, és azt, hogy az emberek hogy próbálják a méheket helyettesíteni a beporzásnál – inkább kevesebb, mint több sikerrel. Végül az Ausztráliában élő vadméhek világát ismerhetjük meg, melyről kiderül, hogy ők a bolygónk utolsó egészséges méhei, melyeket még nem támadott meg semmilyen betegség.

A dokumentumfilm rendkívül lenyűgöző, de egyben megdöbbentő is. Betekintést enged egy olyan világba, melyet nagyon kevesen ismernek, és közben rájövünk, hogy a méhek milyen mértékben alapfeltételei az emberi létnek. Ennek ellenére az emberek gonoszul bánnak a méhekkel, antibiotikumokkal és cukros vízzel etetik, rengeteget utaztatják, bezárva tartják őket, így minden méhgeneráció egyre gyengébb lesz, míg végül kipusztulnak. Tehát nem csoda, hogy a méhek milliószámra fogynak. De amíg az emberek nem változtatnak gondolkodásmódjukon és a módszereiken, addig ez az állapot csak rosszabb lesz.

Pár érdekes tény a méhek világáról, amit megtudhatunk a filmből….

Méhek nélkül mindannak, amit az ember megeszik, az 1/3-a sem létezne (ők porozzák be a legtöbb virágot).
A dongókkal és a pillangókkal szemben a méhek hűek egy-egy virághoz. Bizonyos méhek csak az almafa virágaira repülnek, mások a harangvirágéira, és csak a megkezdett munka végeztével térnek át más virágokra.
A méhtánc során a méhek információkat adnak át társaiknak tájékoztatva őket arról, milyen messze vannak a jó minőségű virágok, melyik irányba kell repülniük. A méhtánc-jelenség felfedezője Karl von Frisch osztrák etológus, aki ezért a munkájáért Nobel-díjban részesült.
A kaptárban senki nem osztogat parancsokat, mégis óriási a fegyelem. Ez egy szagok útján terjedő információkkal teli kommunikációs háló. A méhek főleg szaglás útján tájékozódnak. Csáponként 60 ezer szaglóreceptorral rendelkeznek. Sztereóban is képesek szaglászni, sőt a lábukon lévő szőrökkel is tudnak szagokat érzékelni.
A méhek képesek döntéseket hozni. Erre a kérdésre a Berlini Szabadegyetem kereste a választ. Kísérletekkel igazolták, hogy a méhek megtudják tervezni repülésük útvonalát
Egy méhcsalád egy anyából, kb. 24 ezer heréből, és 50-60 ezer dolgozó méhből áll.
A királynő akár 10 herével is párzik. A párzás a levegőben történik. A kaptárban a méhkirálynő az összes méh anyja. Naponta akár 2000 petét is rakhat.
A herék mindennap kirepülnek annak reményében, hogy egy királynővel találkoznak. A párzás után a herék elpusztulnak. Ha nem járnak sikerrel a nászrepülés során, a dolgozók ősszel elpusztítják őket (mert télen csak ingyenélők lennének).
Egy 50 ezer tagot számláló család felér egy közepes méretű város lakosságával. Minden egyes állatnak a korának megfelelő szerep jut.
Minden családban naponta kb. 2000 méh pusztul el, ugyanakkor szintén 2000 új tag lát napvilágot.
Amerikában és Ausztráliában a bevándorlók előtt nem voltak méhek.
Kínában vannak vidékek, ahol már nincsenek méhek. Még Mao Ce-tung hozott egy rendeletet a verebek kiirtásáról, mert elették a magvakat az emberek elől. Ennek következménye egy hatalmas féregjárvány lett, ami ellen vegyszerekkel védekeztek, melynek köszönhetően eltűntek a méhek is. Ezeken a helyeken emberekkel igyekeznek helyettesíteni a méheket, kézzel poroznak be minden egyes virágot.
A mérgeket a méhek maguk bontják le, feláldozva saját szervezetüket az utódokért.
A méhek pusztulásának az okai a férgek, atkák, antibiotikumok, a beltenyészet, a stressz és ezek együttes hatása. A méhek a civilizáció miatt pusztulnak el. Az ember a vadméhekből engedelmes, de betegségre hajlamos méheket tenyésztett.
A bolygónk utolsó egészséges méhei az ausztráliai vadméhek.

Cikkajánló

A böjt története

A Magyar Katolikus Lexikon szerint a böjt a mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben - minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben - az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és…

Az öt leggyakoribb tévhit a léböjtről

A léböjt globálisan növekvő népszerűségnek örvend, egyre többen tapasztalják meg az egészségre gyakorolt pozitív hatásait és válnak rendszeres böjtölőkké. Ennek ellenére még mindig találkozni tévhitekkel, amelyek vagy elrettenthetnek sokakat a böjtöléstől, vagy rossz irányba terelhetik…