A böjt története

A Magyar Katolikus Lexikon szerint a böjt a mértékletesség erényének cselekedete:

• tágabb értelemben – minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás;
• szoros értelemben – az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban.

Az Ószövetségben többször is megjelenik a böjt mint a bűnbánat és a megtérés legőszintébb formája. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése, alázatra nevel és felébreszti bennünk annak tudatát, hogy nem közeledhetünk Istenhez gőgös büszkeséggel. Mivel teli gyomorral önelégült jelleget ölthet az imádság, a Biblia tanítása szerint a böjtölés megerősíti a fohászt. A böjtben éberek leszünk és nyitottak a lelki valóság iránt, nyitottak Isten előtt, Isten lelke számára.

Néhány legendás böjtölő

• Dániel három napig böjtöl, hogy megismerje és megértse a király álombeli látomásának jelentését. Mózes 40 napig tartott teljes böjtöt mielőtt megkapta a Tízparancsolatot.
• Jézus Krisztus 40 napos böjttel kezdte nyilvános tevékenységét és a kezdetektől óva intett a külsődleges, csak az étkezésen alapuló böjttől:
  • „Amikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák böjtölésük! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg fejedet és mosd meg arcodat, hogy ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van! Akkor Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.” (Mt 6,16-18)
  • A hegyi beszédben a sajátos feladatok közt említi az adakozást, az imádkozást, a megbocsátást és a böjtölést. Amikor ezek helyes gyakorlata jelen van az egyén életében Isten nem késlekedik a megjutalmazással.
• A sivatagi atyák (az egyiptomi őskeresztények) naponta csak egyszer étkeztek és a következőt tanították: „Ha olyan önmegtartóztatást és böjtöt akarsz végezni, amely Istennek tetszik, óvakodj minden rossz szótól, minden gonosz rágalomtól, minden ítélkezéstől, és ne nyisd meg füledet a gonosz beszédnek. Tisztítsd meg szívedet a test és a lélek minden szennyfoltjától, minden haragtól és irigységtől.”

Az esszénus béke evangéliumban a következő fontos gondolatokat találjuk:

„Már nem értitek az életnek igéit, mert a halálban vagytok. Szemeitek elsötétültek, füleitek süketek, ezért azt mondom, nem használ a nektek, ha holt iratokon ücsörögtök, ha tetteitekkel tagadjátok azt, aki az írásokat adta néktek. Bizony, mondom néktek, Isten és az ő törvényei nem sötét tetteitekben van, nem a dőzsölésben és ivászatban, nem a léha életben vagy a paráznaságban, nem ellenségeitek gyűlöletében. Mert ezek a dolgok nagyon messze vannak az igazi Istentől és az ő angyalaitól. Ezek a dolgok mind a sötétség birodalmából jönnek, minden rossz urától. És ezeket a dolgokat mind magatokban hordjátok és isten szava és ereje nem hatol belétek, mert minden lehetséges rossz és ocsmányság testetekben és szellemetekben lakik. Ha azt akarjátok, hogy belétek költözhessen Isten eleven igéje és ereje, ne piszkítsátok be testeteket és lelketeket; mert testetek a lélek temploma és lélek pedig Isten temploma. Ezért tisztítsátok meg a templomot, hogy a templom Ura benne lakhasson és elfoglalhassa méltó helyét. És a Sátán minden megkísértésétől, amely testeteket és lelketeket éri, húzódjatok isten egének árnyékába. Újítsátok meg magatokat és böjtöljetek. Mert bizony mondom néktek, hogy a Sátánt és az ő gyötréseit csak böjttel és imával űzhetitek ki. Maradjatok egyedül és böjtöljetek, és ne mutassátok böjtötöket az embereknek. Az élő Isten látni fogja, és nagy lesz a jutalom. És böjtöljetek, amíg Belzebub és minden zaklatása elhagy benneteket és Föld Anyátok minden angyala eljön hozzátok és nektek szolgál. Bizony mondom nektek, ha nem böjtöltök, soha nem szabadulhattok ki a Sátán hatalmából, és azokból a betegségekből, amelyeket ő okoz. Böjtöljetek és imádkozzatok állhatatosan és keressétek gyógyulásotokra az élő isten hatalmát. Keressétek az emberi társaságot, mialatt böjtöltök és keressétek a Föld Anyát, mert a kereső találni fog.”

Szinte minden vallásban megjelenő hagyomány

A böjt az iszlám öt pillérének egyike. A muszlimok böjtje 30 napig tart és ez idő alatt a híveknek napkeltétől napnyugtáig tilos enniük, inniuk, dohányozniuk, vagy egyéb testi örömökkel élniük. A ramadán célja hasonlóan a keresztény böjthöz a testi és a lelki megtisztulás, a földi dolgokat háttérbe szorítva több időt szentelnek a befelé fordulásra, imádságra, megbocsájtásra, a rossz gondolatok elengedésére. A ramadán időszaka folyamatosan változik mivel az iszlám naptár eltér a miénktől, így a ramadán minden évben hozzávetőleg 11 nappal korábbra esik mint az előző évben.

A buddhizmusban is számos böjt létezik, mind egészségi, mind spirituális okok miatt. A szerzetesek nagy része például az ebéd után már nem eszik a következő nap reggelig. A buddhista Bódhidharma szintén hosszú időn át meditált és böjtölt, mielőtt létrehozta a buddhizmus zen ágát illetve kidolgozta a saolin kungfu alapjait.

A középkori japánok heteken át koplaltak templomaikban, mivel hittek a böjt hatalmas erejében . Uszui Mikao japán szerzetes több hét böjt és meditáció után fejlesztette ki a reiki gyakorlatát.

Az indiai jógik és az amerikai indiánok is böjtöltek a testük feletti uralom eléréséért és hogy szellemük és lelkük megvilágosodjon. Az indián törzsek sámánjainak böjtölniük kellett, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a természetfeletti hatalmakkal.

Az ősi druidáknál a böjt szintén a beavatás része volt. A dél afrikai zuluk úgy tartják, hogy csak a böjt során „látják meg a titkos dolgokat”. Az ausztrál őslakók varázslói hosszú böjtöket tartanak hogy mágikus hatalmakat idézzenek meg.

Mahátma Gandhi szerint: „Ami a látást jelenti a külvilág számára, az a böjt belső világunk számára”

Böjt az ókorban

Az ókori görög filozófiai iskolák elsősorban a szellem megtisztulását várták a böjttől. Platón és Arisztotelész is rendszeresen böjtöltek. Püthagorasz 40 napos böjtöt követelt meg a tanítványaitól, mielőtt beavatta őket okkult filozófiai tanításaiba. Az ókori szíriaiak heti egy napot böjtöltek. Az ókori rómaiak az isteni titkok felismerését remélték a böjttől.

A böjtöt a nyugati világ médiumai is alkalmazzák a spirituális erő növelése céljából. Ruediger Dahlke a böjtöt inkább pszichoterápiának tartja, mint testi kezelésnek: „Ugyanúgy, mint a testi kezelést, a böjti pszichoterápiát is belső orvosunk vezeti, függetlenül, hogy hiszünk benne vagy sem. Mindenesetre, ha hiszünk benne és szándékosan megnyílunk neki, még csodálatosabb út támad előttünk. A belső orvos hatalmas előnye bármilyen külsővel szemben, hogy soha nem hibázik, megfelelő időben és sorrendben tér rá a testben és a lélekben lévő lerakódásokra és csomókra, nem követel tőlünk sem túl keveset, sem túl sokat, mivel úgy ismer bennünket, mint saját mély lényünk részét, jobban, mint ahogy mi tudatosan ismerjük magunkat. A böjtölés, amely tudatossá tesz minden lehetőséget, valóban hosszú – ha nem az egész – úton tud elvezetni.”

Cikkajánló

A méhek világa (More Than Honey)

A filmről… „Ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberek is követik majd őket.” (Albert Einstein) Az elmúlt öt év során méhek milliói tűntek el a Föld színéről, látszólag megmagyarázhatatlan okokból. Ha a kis…

Így is böjtölhetsz a negyvennapos böjt alatt!

A mai napon, hamvazószerdával kezdődik a negyvennapos nagyböjt, amikor a jelenlegi egyház regulák péntekenként hústilalmat írnak elő, és a napi háromszori étkezésből csak egyszer lakhatunk jól. Akkor se keseredj el, ha ez a munka és…